Bangkok - reload

Megint nem számoltam be rögtön az eseményekről, nem vagyok valami up to date, asszem nem megyek újságírónak…

Itt voltak a lányok majdnem két hétig, és ez, mondhatom, az egyik csúcspontja volt az egész ittartózkodásnak. Mielőtt bárki cinikusan commentelne, hogy ezért kár volt ennyit utaznom, azért hozzáteszem, hogy a társaságuk nyújtotta felbecsülhetetlen értéken kívül azért az együtt töltött idő alatt velünk történtek is hozzátettek az egészhez :)

Az első három (három és fél ) napot Bangkokban töltöttük, érdekes volt újranézni a legfontosabb látnivalókat, sokuk mellett már szinte itteniként megyek el, anélkül, hogy észrevenném.

Bangkokban élni egy életforma, kétségtelenül. Azonban turistaként megnézve…nem több mint egy 3-4 napos város. Vannak nagyon szép nevezetességei, gyönyörű wat-ok, szép nagy parkok, híres és érdekes jellegzetességei, mint a sok utcai árus, a tuk-tuk, a magasvasút, a bazárok és piacok, de ennyi. Nem volt rossz ötlet rögtön az elejére venni, amit érdemes volt itt látni az nagyon tetszett a lányoknak, de mint minden nagyvárosnak, Bangkoknak is vannak árnyoldalai. Koszos, lepusztult mellékutcák, düledező bádogviskók, iszonyatos nagy forgalom, borzasztó szmoggal, és ezek nyomasztóan hatottak.

Már rögtön az első nap összefutottunk Vera egy közeli ismerősével, a dán Peterrel, akit magunkkal vittünk megnézni a várost. Néztünk wat-ot (templomot), voltunk a híres Jim Tomphson’s House-ban (az angol figura itt élt, berendezett magának egy nagyon kellemes épületegyüttest lakóháznak, rengeteg keleti műkinccsel - ez most múzeumként üzemel. Voltunk rengeteget piacolni, a lányok végigkóstoltak mindent az utcán (engem nem tudtak mindenre rávenni :) ), hajóztunk a folyón és persze nem hagytuk ki a híres Patpongot sem, ahol esténként az éjszakai műszak dolgozói állnak munkába….

Igazából míg a lányok itt voltak nagyjából rá voltam én is kényszerülve a thai kajára, nem mintha ez olyan rossz lenne, de eddig ezt nem erőltettem komolyabban. Ők meg persze ez alatt a pár nap alatt minél többet végig akartak kóstolni, hát ez sikerült. Kezdve az utcai árusok sült dolgainál, a különböző helyi gyümölcsökön át, az egyszerűbb (értsd piszkosul lepukkant, lásd lenti kép :D ) és az elegánsabb “éttermek” étlapjának végigevéséig.

Utolsó bangkoki napunkon kilátogattunk a külváros egy csendesebb szegletében berendezett Ancient City nevű kvázi skanzenbe, amelyben egy parkszerű környezetben felhalmoztak mindenféle thai-os épületet, falumúzeumot, szobrot, templomot, körbehálózva utakkal, csatornákkal, hidakkal.

A jegyhez járt egy háromszemélyes bicikli is, azzal tudtuk bejárni a nagy részét a “városnak”. A közepén a komplexumnak, egy tóra/tópartra épült kis falut húztak fel, csakis fából, hidakkal, stégszerű járdákkal, éttermekkel, vizipiaccal és akár csónakkal is körbe lehetett járni - ahogy mi is tettük.

Azt hiszem 12 napba sokkal több nem fér, ha valamilyen képet akarunk kapni Thaiföldről. 3-4 nap Bangkok, néhány nap a tengernél és a többi fenn a hegyekben, északon. Hát…a java még csak most jött :)


One Response to “Bangkok - reload”

  1. tamasvera Says:

    Ahogy Ács László írja:
    ” Thaiföld Délkelet-Ázsia gyönyörű titkokat igérő varázsgömbje. A fehér homokfövenyes partoktól az örökké pulzáló világvárosokon át az északi hegyvidék vadságáig itt minden megvan, ami egy felejthetetlen utazáshoz kell: kristálytiszta tengervíz, csodálatos korallzátonyok, a keleti meséket és a dicső múlt hangulatát idéző hatalmas romvárosok és paloták, rejtelmes mosolyú Buddha-szobrok, ezer színben tündöklő szentélyek, ódon fatemplomok és elefántösvényekkel szabdalt, terebélyes nemzeti parkok.”

    Miki tényleg jó kis programot szervezett nekünk, mert a fent felsoroltak közül, mindenből kaptunk kis ízelítőt, így megismerhettük a mosoly országának sokféle arcát, és nem mindennapi élményekben volt részünk Zsófival. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ehhez kellett a jó idegenvezető, és kitartó kis csapatunk. :)

    Bangkok a pezsgő nagyváros kategória, úgyhogy felüdülés volt a watokban kicsit lenyugodni, és megpihenni a forgatag után, mert Miki elég diplomatikusan fogalmazott…..azért elég sok bazárban voltunk “csak körülnézni”. Elég jól tűrte a fülbevalóválogatást, néha még segített is válogatni Peterrel együtt….
    Miki nagyon jól tudott alkudni, mert tudja a számokat thaiul, így jó hasznát vettük, ő pedig imádott alkudozni a kis húzottszeműekkel…..:)
    Peter már nem élvezte ennyire a vásárolgatásokat. Bővült a dícséretreméltó magyar szókincse a “menjünk” szóval, amit be is vetett, mikor már nagyon unta a témát….

    Azért volt ám fiús program is, mielőtt még bárkinek is megszakadna a szíve, hogy szegény fiúknak mit kellett kibírni, ugyanis Miki már megint árnyaltan fogalmazott a Patponggal kapcsolatban…., szóval betértünk Bangkok piroslámpás negyedébe, megnéztünk 1 ping-pong showt….(lehet találgatni, mi lehet a ping-pong show….)
    És voltunk sörözni is egyik este. Én ott ittam meg életem első egész üveg sörét. Ízlett a thai sör, de itthon sztem maradok inkább borbarát….

    Nem csak a thai italok, hanem az ételek is nagy hatással voltak rám-ránk az utcai árusoktól mindent lehetett kapni, ami szem-szájnak ingere…
    Még bogarat is,amit Peterrel megkóstoltunk, Zsófi és Miki inkább kihagyták az élményt. :)
    Miki különben se volt nagyon thai kajához szokva, ahogy írja is…, pedig tényleg nagyon finom tészta-és rizsételeket, és gyümölcsöket ettünk….
    Jajj, már most hiányzik az ottani koszt, kár hogy Miki nem tud teleportálni néha egy kis Pat-thai-t (pirított tészta)….meg egy kis meleget…..

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.