Archive for October, 2006

Technikai közlemény

Saturday, October 14th, 2006

Mint az bizonyára sokaknak feltűnt, elsősorban azoknak, akik Internet Explorert használnak, hogy mint sok más Microsoft termék, ez is egy nagy szutyok. A mi szempontunkból például azért, mert a blogomban nem méretezi be a képeket rendesen, és szétfolyik minden…

Tehát azt javaslom, hogy az élvezet maximálása érdekében használjatok Mozzillát, meg az amúgy is jobb…

uff


Ko Pha Ngan - Full Moon, Ko Samui

Friday, October 13th, 2006

Ez volt az apropója elvileg az egész utazásnak, ami végül egy hetes nyaralásba… az én szempontomból meg félig-meddig szenvedésbe torkollott…

Történt ugyanis, hogy az odaúton, már a hajón, kicsit vagányra vettem a figurát, és az első napsugárra ledobtam a pólót, ami már egy horvát kompúton is megbosszulja kissé magát, a trópusi napsütéssel viszont sikerült egy kb harmadfokú égést összeszednem a vállamra, olyan szinten felhólyagosodott (és egyebek, hadd ne részletesen), mintha konkrétan egy tűzből ugrottam volna ki - az előbbi példának szomorú módon további létjogosultságot ad, hogy mindezek után még egy motorral is feldobtam magam, ami adott még egyet a sokat viselt vállamnak :)

Na de ennyi a panasz része (ja, meg még annyi, hogy az eset miatt csak pólóban fürödtem és csak árnyékban napoztam - így még itt is meg lehet fázni kicsit :( ), egyébként egy ritka jó buliba sikerült botlanunk Ko Phangan-on. Ahogy a beharangozóban írtam, egy elég hosszú partszakaszon hullámzott a szombat esti láz, minden szórakozóhely a magáét nyomta, és adta meg a hangulatát az előtte lévő homokos partszakasznak. Fények, tüzek, tenger, homok, pálmák, rengeteg bulizó arc, jó zene, forró hangulat - inkább csak a képzeletetekre tudom bízni, bár lesz néhány kép erről is majd, volt olyan balek, aki lehozta a gépét magával…én örültem, hogy az Aloe Verás kencém és nem a telefonom hagytam el…

Maga a sziget is egy csoda, mint az kiderült, mialatt órákig kerestük (motorral) a kikötőtől kb 2 percre lévő bungalow-kempingünk. Kezdek kicsit másképp nézni a hippikre (na jó, azért annyival másképp nem :) ), ők voltak akik először felfedezték maguknak ezt a környéket. Amit mindig is képzelünk egy “lakatlan” szigetről, fehér homok, pálmák és néger kislányok (néger, thai, whatever).

Nehéz ezt is, mint a buli hangulatát botcsinálta bloggerként átadni, azt hiszem, jobb, ha ez a beszámoló is inkább képregény lesz.

Egész kis európai kolóniát alkottunk egyébként, 22-en jöttünk együtt Bangkokból, talán rajtam kívül mindenki az egyetemről, majd a többiek haza is húztak hétfőn. Aznap ketten mi is leléptünk, és átnéztünk a szomszédos szigetre, Ko Samui-ra. Ez egy nagyobb, jobban kiépített, ergo sokkal inkább túristalehúzós sziget. Alapvetően csalódás volt, jó pontot csak az éttermek, néhány partszakasz, a dzsungel, és egy tünemény kis reptér kapott, ami a sziget egyik sarkában van elrejtve.

Galéria

Ehhez azért néhány kiegészítés, nincs kedvem egyenként elnevezni a képeket :)

Az első képen még a buszút éjszakai megállójában küszködök a pálcikával való evéssel, ha az a siker, hogy belémkerül a tészta, akkor nincs baj. A garázsról készült kép meglehetősen érdektelen lehet önmagában, ám kicsit átértékeli a dolgokat, hogy egy 700 km-es buszút után ez az objektum jelenti a pályaudvar épületét, jó pár órát töltöttünk itt várakozással.

A hajóútról és a szigetről készült képek önmagukért beszélnek, a bungallow-k azért belülről nem voltak annyira komfortosak, viszont a 13. számú, a - már ko samui-i faházunk teraszán készült - kép legalábbis Encinek biztos sokatmondó lesz (Danny Crane, Alan Shore :) ).

Jelentem, megtanultam jobbkormánnyal baloldalon maradni, elefántról nem leesni, thai kisgyerekkel haverkodni, részletekért katt!


Back…

Friday, October 13th, 2006

megjöttünk, kedd helyett pénteken, de nem véletlen… ;)

beszámoló képekkel órákon belül, most még reurbanizációs folyamatokon megyek keresztül, mint fürdés és alvás
közben olvastam, hogy árvíz volt, amig nem voltam itthon, a tárgyalt Sukhumvit út mellesleg az egyik nagy főút, tőlünk 5 percre kb…

a reklám után folytatjuk…

Full Moon Party

Wednesday, October 4th, 2006

Pénteken Full Moon Party-ra készülünk Ko Phangan szigetére, ami már jócskán délen van, egy kőhajításnyira Ko Samui-túl, ami pedig Thaiföld harmadik legnagyobb, és szépségét tekintve is legalább ilyen előkelő helyen álló szigete.

A Full Moon Party még a 80-as években indult hódító útjára, akkor még egy magnó és néhány tábortűz adta a feelinget, ma már kicsit felkészültebbek az idegenforgalmi lehetőséget bőven kiaknázó helyiek, mindenesetre állítólag a Földön itt a legszebb a telihold, és erre minden hónapban rá is szerveznek egy 7-10ezer fős bulit, ami lenn van az egyik gyönyörű tengerparton, és a legvadabb punk és a helyi volkmusik kivételével szinte minden stílusban szól valahol a zene.

Beszámoló persze részletesebb utána várható, de jövő keddig ne is várjatok tőlem új bejegyzést :)

J.S. Tower - az űrből

Wednesday, October 4th, 2006

Megtaláltam a Google Earth-szel (-val?) a hotelt, ahol lakunk, és ezt most megosztom veletek. A lelkesebbek maguk is rákereshetnek: Északi szélesség 13º42′01.45″, Keleti hosszúság 100º35′46.00″.

Fashion Shop

Wednesday, October 4th, 2006

Azért elmondhatjuk a kollegával, hogy most már elnéztünk néhány szabóhoz itt a környéken és nagyjából tisztában vagyunk az anyagok és a munkák minőségével, a reális és a 3 napos túristáknak felajánlott árak közötti különbséggel és mostmár kisebb dolgokon múlik, hogy kinél varratunk meg adott esetben pl. egy inget.

Van a lehúzós fajta, aki bemond egy árat és egy bahtot nem hajlandó engedni, még az alkudozás örömétől is megfoszt minket, na ez az akitől gyorsan lelépünk.

És van a másik véglet, akinek a személyisége már önmagában szórakoztató, ha másért nem, hát mert legalább előadja nekünk is, hogy nála special best quality amit kapunk, persze ha olcsó vackot akarunk, menjünk át az út túlsó végére, de ő az áraiért minőséget ad, amit sehol máshol, blablabla…:)

Ha meg szerencsénk van kifogunk egy lazább, beszédesebb arcot, aki mondjuk kicsit másként beszél már velünk, ha megtudja, hogy félévre, évre vagyunk itt, hogy esetleg visszajövünk máskor is, és egyébként is, már csak a haverkodás kedvéért érdemes benézni hozzá.

A mai srác ilyen volt, épp csak benéztünk hozzá, egy nadrágbeszedés miatt, aztán ott ragadtunk legalább egy órára, jó, rádumált egy ingre, amit amúgy is meg akartam varratni, máshol, drágábban, de közben úgy néz ki, hogy venne tőlem angol és számtech leckéket is (nem röhögni, kb a gépet tudja bekapcsolni, tehát még tőlem is tanulhat :D )… mellesleg a kezünkbe nyomott egy doboz sört is és szóval tartott zárás utánig…bírjuk az ilyen formákat ;)


Grillparty

Tuesday, October 3rd, 2006

Már vagy tegnapelőtt volt, de most jutottam hozzá a képekhez..

Egyébként van már hagyománya a grillezésnek, nem minden gyakorlat nélkül rendeztük az első igazit.  Kicsit koleszos megoldás, de a múltkor például sörrel kevert ketchup volt a páclé, amiben a csirkemell ázott egy éjszakát, majd a toaster-rel sütöttük ki, és meglepően jó eredmény született belőle.

Ehhez képest mostmár olivaolaj, só, bors és fokhagyma felhasználásával pácoltunk, ráadásul egy tekintélyes, közel kilós marhahátszín-darab még mindig a hűtőmben várja nemes sorsa bevégződését, úgyhogy a hasam egyelőre nem panaszkodik.

Jár az egyetemre egy nagy csomó farang, közülük jöttek még el páran, németek, egy francia lány és egy mexicoi fiu, ők láthatók még a képeken, illetve a hotel thai biztonsági őre, aki egyébként - tuti tipp - nejlonzacskókkal gyújtott alá az
öklömnyi faszén daraboknak, és láss csodát: működött!! :)

Galéria 


Ragacsos rizs (khao neow)

Monday, October 2nd, 2006

Elsőnek nem tűnik túl bizalomgerjesztőnek a neve…de gondoltam, gasztronómiai témaindítónak elég sokkoló. Egyébként alapvetően sokszor (mondhatni állandóan) esznek, csípősen és sok sok zöldséget. Ebből nekem kb. a sokszori evés szimpatikus, de igyekszem megtalálni amit szeretek.

Itt a fővárosban általában a thai ételeket kanállal (!) és villával eszik, kést nem használnak, a kínai jellegű kajákat meg pálcikával küldik. Van még a levesekhez egy majdnem merőleges, de rövid szárú leveseskanál, félúton a merőkanál felé…
Jellemző és nagyon szimpatikus módja a közös evéseknek a thai sharing food szisztéma, ami annyit tesz, hogy mindenki előtt van egy saját üres tányér, és annyi ételt rendelünk kábé, ahányan vagyunk, plusz egy-kettő. Ezek középre kerülnek és mindenki vesz mindenből…és csodák csodájára már nem okoz olyan dühkitörést nekem ha valaki belenyúl a kajámba…egész fejlődőképes vagyok :)

Rizs.

Nemzeti étel.

Nagyon nemzeti!

Ez nem vicc: ha találkozik két thai, nem azt kérdezik, hogy szeva, hogysmint, vidéki vagy?, hanem, hogy กินข้าวหรือยังครับ (gin kaow reu yang ka), azaz “ettél ma már rizst?” :D

Általában a megszokott, hagyományos Uncle Ben’s tipusu rizst eszik, a címadó ragacsos rizs vidéken népszerű…ott majdhogynem kizárólagos, és nem evőeszközzel eszik, hanem gombócot gyúrnak, valami szószba mártják és bekapják :D

az íze pedig…érdekes…erősen emlékeztet arra a régebben gyógyszertárban kapható volt ostyára, amivel a betegek a porukat vették be anno. Mi meg gyerekkorunkban azzal nyúztuk anyukámat, hogy azt hozzon, akárhányszor a patika felé vette az irányt. Az a tipikus semmilyen íz, ami nem különösebben finom, de nehéz abbahagyni :P


Még mindig a puccs

Monday, October 2nd, 2006

Vannak azért még ennek a gaz Thaksin-nak is hívei, ha nem a legnormálisabbak közül is. A minap az elzavart miniszterelnök elleni puccs elleni tiltakozásul egy 60 éves taxisofőr padlógázzal belehajtott egy M-41-es tankba. Egyébként túlélte és kétségtelenül megasztáros magasságokba ívelt az ismertsége…úgy néz ki megússza bordatörésekkel…crazy!!!

Képek

Monday, October 2nd, 2006

Elkezdem szépen lassan feltölteni a képeket, mivel régieket pótolok, ezért ide is, és eredeti helyükre is belinkelem őket, és ezen túl igyekszem szépen illusztrálni a mondanivalóm :)

Itt található több tankos kép a puccs idejéből

Itt pedig a Ko Samet-i nyaralás képei

(folyt. köv.)