Archive for the 'ting-tong' Category

Dacha III.

Wednesday, January 31st, 2007

Dacha levette az ezüstláncát, kivette a gyémántot a füléből ellenben a kisujja körmét mára sikerült élénkrózsaszínre kifestenie. Eddig nem volt gyanús a figura…

Hosszú körmök

Tuesday, January 30th, 2007

Na ez is egy tipikus helyi ting-tong dolog, egészen eddig nem volt meg rá a megoldás, szóval bosszantott a dolog. Ugyanis a menő thai-ok általában a kisujjuk körmét kórosan hosszúra növesztve hordják. Ismerve a tisztálkodási igényeiket (tak) (tisztelet a kivételnek) és szokásaikat, ez a kedves viselet idővel nem éppen a legkellemesebb látványt nyújtja.

Igazából divat dologról van szó, aminek ezúttal van némi kulturális előzménye is: még az ősi Kína mandarin-társadalma növesztette így a körmeit, tudniillik megkülönböztetnók maguk az pórnéptől vala, kik mívelvén földiket, az hosszú körmeikben akadályoztattatván attól megszabadultattak, íly módon külső jegyekkel téve szembetűnővé az származási és életmódbéli különbözőségeket.

Mindazonáltal a ma thai embere, ha nem is kokainadagolásra használja, mint ahogy először tippeltem, egyikük önbevallása alapján rhinotillexikus segédeszközként  előszeretettel alkalmazzák :D

Hova visz a vonat…

Monday, January 22nd, 2007

Van ez a kis tábla itt. Angol kiejtéssel tessék felolvasni, hogy hova megy a vonat Bangkokból. Mindenesetre ne túl hangosan, mert apuka felnéz az újságból és csúnyán fog nézni… :P


Dacha II.

Monday, January 15th, 2007

A múltkori után azt hittem Dacha már nem tud meglepni, de mégis. Ma este mikor hazaértem, egy csillogó gyémánttal a bal fülében fogadott, dobtam egy kisebbfajta hátast.

Biztos nő van a dologban, ez a fickó egyre több ékszert tesz magára :D Vén kujon! :P

Ting-tong

Wednesday, January 10th, 2007

Most mondd h nem hülyék!! :D :D :D (nem mintha otthon nem lenne belőlük sok, de mégis :P )


Melegek

Tuesday, January 9th, 2007

Na ez sem egy olyan jelenség, ami mellett csak úgy el lehet menni Thaiföldön. Bár az én hozzáállásom a témához nem sokat változott, itt egyszerűen együtt kell élni a problémával. A thai-ok egyébként elég toleránsan viszonyulnak hozzájuk, Robi valahogy úgy fogalmazott, hogy kinevetik őket, de cserébe is fogadják a másságukat…hmm…a nevetésben még én is benne vagyok.

Mindenesetre errefelé nem olyan “homogén” (hehe, szóvicc) népség, mint amilyenek otthon (legalábbis amilyennek otthon gondoljuk őket, ha már gondolni kell rájuk), többfajta kiadásban megtalálhatóak.

Ártalmatlan bolond

Ő az a fajta, akiről 100 méterről is tudod, hogy fiunak született, ugyanakkor száz méterről is kiszúrod, hogy a hüvelykujján a körme élénkrózsaszínre vagy narancssárgára van festve, a csuklóján egy rózsaszín műanyag-gyöngysor figyel és cuki kis gombafrizurája van, amit néha önfeledten megigazgat. Előnye: könnyen észrevenni, hátránya: ugyanez

Shemale

Ők azok, akik nem érték be ennyivel, felvállalják “női” mivoltuk, cicijük nőtt, csinosnak mondott ruhákat vesznek fel szigorúan tűsarkú cipővel, háromszor körbefonják a lábukat egymáson (mármint a két lábat egymáson), nagy masni van a hajukban, csak a markáns férfiarc, a nagy ádámcsutka és a bariton hang, ami ront valamit az összképen. Előnyük: nincs, hátrányuk: van.

Profi ladyboy

Na ők már a veszélyesebb fajta, profi műtéttel bombanő fejlődött ki a szegény deviáns elnyomott kisfiú bábjából, ők már a megtévesztésre hajtanak, nem is mindig eredménytelenül. Egyikük-másikuk olyan tökélyre fejlesztette az átváltozást, hogy szinte lehetetlen rekonstruálni az eredeti embert. Semmiféle férfi tüneteket nem produkál, szórakozóhelyen ismerkedik, kacér. Előnye: fogalmilag kizárt. Hátránya: hátrányaikról szerencsére csak elképzeléseim vannak, semmi több.

Dacha

Monday, January 1st, 2007

Dacha a mi ting-tong portásunk, ő a kedvencem. Persze ott van Joy is, ő egy tünemény, de őt másért szeretjük, ő lány és csinos.

Dacha viszont a bolond/kedves portás eszményképe és archetipusa. Kivülről tudja mindenkinek a szobaszámát, sokkal előbb megjegyezte az én nevem, mint én az övét, mókásan töri az angolt, de nagyon jókat lehet vele dumálni, egy iszonyatos 100% műszál fekete nadrágot hord minden nap egy kék (királynős) pólóval, és ha suttyomban iszik egy kicsit a pult alatt, akkor teljesen megbolondul, buta vihogásokat ereszt meg és kikotyogja, hogy Joy azért nem randizik, mert neki igazából barátnője van (!) :D

Tegnap előtt Dacha elment a Tesco-ba és vett egy ujjnyi ezüstláncot magának 65 Baht-ért (kb 400 Ft), azt gyanítom egyébként, hogy ez nem teljesen ezüst, és kitette a pólóján kívülre. Ezt muszáj volt lefényképeznem, de ha meglátja a fényképezőt olyan lehetetlen vigyázzállásba rakja magát, hogy eleve nehezebb elképzelni róla a fent leírtakat :D


hűtés, még mindig…

Saturday, November 11th, 2006

megtalálni vélem a megoldást erre az eszement légkondi mániára. Legalábbis Adrienn (az egyik magyar lány) hihető verzióval állt elő.

Mert ugye azt gondolná az ember, hogy lenn vagyunk a trópusokon, az emberek akik ide születtek bírják a meleget - legalábbis jobban, mint mi - és kevésbé szeretik a hideget - legalábbis kevésbé, mint mi.

A megfejtés szerint, a légkondi is egyfajta presztízs dolog itt…amolyan státusz-szimbólum. Vagyis minél inkább hűtesz, annál több pénzed van (vagyis fordítva), ezért ha valahol jó hideg van, akkor az illetőnek biztos nincsenek anyagi gondjai, meg tudja fizetni a nagy áramszámlát.

ting-tong! :)

Van egy pár ilyen még egyébként :) a mobilmániáról már írtam, ezt csak erősíti, hogy a szakadt zöldségesnek is a legújabb N80-as Nokiája figyel ki az ingzsebből, amiért minimum három hónapot éhezett, de az is mókás, ahogy próbálják fehéríteni magukat. A fehérítőt tartalmazó naptejektől kezdve a különböző arcpakolásokig és maszkokig mindent bevetnek, az európaiakkal ellentétben náluk az a gizda, ha minél világosabb valakinek a bőre… :D

Thai-verős hangulat

Friday, October 27th, 2006

Na egyszer-egyszer az én békés természetem mellett is betelik a pohár…nem elég h két (na jó 40) napja dühöngök, mert nem bírnak egy viszonylagosan stabil netkapcsolatot biztosítani…spongya rá, Thaiföldön vagyunk, nem netezni jöttem ki. De ma igazán felcseszték az agyam a “loli”-ban (értsd: laundry), mikor a két nem is olcsó Cottonfield lenvászon ingem először is sikeresen összemosták valamivel, és ettől kapott egy kedves világos-citromsárga színt… Erre tolmácsot szerváltam és próbáltam elmagyarázni, hogy ez most itt egy situation, amit meg kéne oldani, erre kerek szemekkel a rámnéz és azt mondja h ez volt az eredeti színe…anyád! innentől persze soha a büdös életben nem fogom meggyőzni, hogy az fehér volt eredetileg, buktam pár tízezer forintot…az ostoba!!! grrrrr

szúszáá

na jó, majd kiheverem…és mosodát váltok először is :S